Azt mondják, a háború nem megoldás. De néha csak egy csatával tartható fenn a béke.
Senki nem tudja mindenre a választ, és néha az a legjobb, ha bocsánatot kérünk, és magunk mögött hagyjuk a múltat. Máskor a jövőbe kell néznünk, és tudnunk kell, hogy ha azt hittük, már mindent láttunk, akkor az élet még mindig meglephet minket, és mi is meglephetjük önmagunkat.
Minden lány életében eljön a pillanat, mikor rájön, hogy az anyja sokkal rosszabb, mint ő maga.
Nem a titkok okozzák a bajt, hanem a következtetések, amit az emberek levonnak belőlük!
Néha a fény annyira elkápráztat, hogy nem látunk mást. Máskor sötét felhők takarnak be minket, és úgy tűnik, az ég sosem tisztul ki. De ha megcsillan egy napsugár a szakadó esőben, létrehozhat egy keserédes szivárványt. Jól vigyázz! Pont, mikor azt hinnéd, hogy már a naplemente felé vetted az irányt, beléd csaphat a villám!
Jobb, ha nem feledkezünk meg a múltról, hanem okulunk belőle, különben a történelem könnyen megismételheti önmagát.
Néha egy lépést kijjebb kell lépni, hogy emlékeztessük magunkat arra, kik vagyunk és hol akarunk lenni. Néha ki kell lépnünk a saját világunkból, hogy megtaláljuk önmagunkat.
Úgy győzhetjük le a félelmeinket, ha szembenézünk velük. Be kell sétálnunk az oroszlán barlangjába, megkockáztatva ezzel, hogy elbukunk. De próbáld csak elrejteni a félelmedet. Meglátod, felemészt majd.
Egyszerre minden megváltozik. Magunk mögött hagyjuk a múltat és sebesen száguldunk az ismeretlen felé. A jövő felé. Távoli helyekre utazunk, hogy megpróbáljuk megtalálni az utunkat. Vagy megpróbáljuk elveszíteni önmagunkat és otthon keresünk élvezetet. A bajok akkor kezdődnek, ha nem vagyunk hajlandók változtatni és ragaszkodunk a régi szokásainkhoz. De ha túlságosan ragaszkodunk a múlthoz, a jövő talán sosem jön el.
Néha, ha válaszokat keresünk, csak még több kérdéssel találjuk szembe magunkat. És néha jobb, ha tudatlanok maradunk. De ha nem akarunk választ adni, a legjobb módszer, ha halogatjuk a kérdést.
Hálás vagyok azért, hogy a nehéz idők ellenére a régi barátságok felújíthatók, azért, hogy az új kapcsolatok rádöbbentenek, hogy mennyire eltávolodtunk régi önmagunktól és milyen közel kerülhetünk egymáshoz, ha újra önmagunk vagyunk. Hálás vagyok azért, hogy bármit is mondanak, újra haza lehet menni, akkor is, ha az nem az otthonod.
Ha egyvalamit megtanultam, az az, hogy nincs pletyka titok nélkül. Talán bátor vagy és feltárod a titkot mások előtt, akik ellened fordítják. Vagy valaki más titka váratlan módon hat rád is. Vannak titkok, amiket az ember boldogan megtart. Mások, ha a felszínre kerülnek, utána már csak még mélyebbre temetődnek el. De a legnagyobb titkok azok, amikről azt hitted, soha nem derülnek ki.
A szerencse érdekes dolog. Könnyű elfogadni, mikor neked kedvez. De mikor nem... igazságtalanságnak hívjuk és árulásnak.
Mind álarcot viselünk, különféle okokból. Néha azért veszünk fel egy álarcot, mert valójában eggyé szeretnénk válni vele. Néha azért viseljük, mert képtelenek vagyunk szembenézni azzal, ami alatta van. Néha azért viseljük, mert valaki más szeretne minket másnak látni. És néha azért viselünk álarcot, hogy ne derüljön fény személyünkre. De az a baj az álarcokkal, hogy bármelyik pillanatban leránthatják rólunk őket!
Amikor lemondunk valamiről, ami nagyon fontos nekünk, abban reménykedünk, hogy az univerzum majd megjutalmaz minket önzetlen tettünkért. Habár nem mindig a sors jutalmaz meg minket. Néha előfordul, hogy a közelünkben lévők teszik. Ha szeretsz valakit, szabadítsd fel!
Akár barátok, akár szerelmesek, az összeköltözés merész vállalkozás. Nem tudhatod, hogy ha változik a felállás, az milyen hatással lesz rád. Vállaljuk a kockázatot, mert a végén kifizetődhet a dolog, de az az igazság, hogy sosem ismerhetjük meg igazán azt, akivel együtt élünk... sem azt, hogy kivel tartják a kapcsolatot.
Az álmod valósággá válik. Tartozol azzal, hogy megéld!
Néha a dolgok az utadba kerülnek, és akkor dönthetsz: vagy rögtön nekik rontasz, vagy félrelépsz és kikerülöd őket. De valahogy választanod kell ahhoz, hogy továbblépj.
Néha igyekszünk nem szembenézni az igazsággal, vagy azzal, amitől megváltozik az életünk. Néha az igazság nehezen derül ki, néha azt szeretnénk, hogy ne kerüljön napvilágra. Néha az igazság nem az, amiben reménykedtünk, de velünk marad azután is, hogy kimondatott. De melyik igazságért vagyunk a leghálásabbak? Amit nem reméltünk, és mégis az ölünkbe hull.
Néha csak az után eszmélünk rá dolgokra, ha legördült a függöny. Arra, kik is szeretnénk lenni, vagy kik is tudunk lenni, vagy kik akarunk.
Nem az érzéseink irányítanak minket. Irányíthatjuk és elfojthatjuk őket. Eltaposhatjuk őket, mint a bogarakat.
Az, hogy nem lehetünk együtt, nem azt jelenti, hogy nem szeretlek.
Ha olyan dolgokat teszel, amik rád nem jellemzőek, később nehéz lesz majd magadra ismerned.
- Próbálkozz csak. Nem tudsz elijeszteni. Sajnálattal közlöm, hogy az irántad érzett szeretetem feltétel nélküli.
- A feltétel nélküli szeretet gondolata olyannyira bizarr, mint a Fogtündér, vagy a környezetbarát vegytisztítás.
A szerelem olyan, mint a fejsérülés. Beleszédülsz, azt hiszed, meghalsz, de túléled. Általában...
Néha csak akkor vesszük észre a meghúzott határokat, ha már átléptük őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése